Az előző bejegyzésünkben is megírtuk már, ma azonban újra megerősítést kapott, hogy a Kohéziós Politika várhatóan 2020 után is megmarad. A POLITICO ma élő interjút közölt az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával, Günther Oettingerrel, és a Régiók Bizottságának frissen megválasztott elnökével, Karl-Heinz Lambertzzel. Az interjú azért érdekes, mert a Biztos, amellett, hogy megerősítette, hogy a fő uniós politikák 2020 után is megmaradnak, elmondta, azért küzd, hogy a BREXIT utáni EU27 befizetései növekedjenek.

A POLITICO ma élő interjút közölt a költségvetésért felelős német biztossal, Günher Oettingerrel és a Régiók Bizottságának tegnap megválasztott belga elnökével, Karl-Heinz Lambertzzel. Az uniós biztos megerősítette, hogy a britek kilépésével körülbelül évi 10 Mrd euró esik ki a költségvetésből, amit, ha nem akarják, hogy a politikák költségvetése jelentősen csökkenjen, ezt valahonnan pótolni kell.

Günther Oettinger

A tárgyalások mai üteme szerint várhatóan már a 2019-es költségvetést is érinteni fogja a BREXIT, azonban nem várja, hogy e miatt a futó programok költségvetése csökkenne. A 2020 utáni időszakban, a kieső bevételek ellensúlyozására két utat lát: egyrészt a jelenlegi politikák költségvetésének csökkentését, másrészt a maradó tagországok befizetéseinek növelését. A fő politikák, mint a közvetlen bizottsági kutatásfejlesztési támogatások (HORIZON 2020), a Kohéziós Politika és a Közös Agrárpolitika költségvetése nagyságrendileg megmaradna, de kiemelte, hogy a vágás jelenleg minden területet egyformán fenyeget. A jövőre megjelenő 2020 utáni többéves pénzügyi keret pedig azoknál a politikáknál tesz majd javaslatot a forráscsökkentésre, amelyek kevésbé eredményesek.

Kiemelte, hogy a költségvetés egyik legnagyobb kihívása az új problémákra adott válaszok finanszírozása lesz, itt a migrációt, a határvédelmet és az EU belső biztonságát emelte ki.

A források bizonyos kondicionalitásokhoz való kötéséről nem mondott határozott véleményt, ugyanakkor megemlítette, hogy azok az országok, amelyek most jobban kiveszik a részüket a menekült válság és bevándorlás kezelésében, joggal várják el, hogy a többi tagország is nagyobb erőfeszítéseket tegyen a probléma megoldására. 

A Régiók Bizottságának tegnap megválasztott elnöke alapvetően egyetértett az uniós biztos helyzetértékelésével, és egyben kiemelte, hogy határozottan ellenzi olyan szankciók alkalmazását, amelyek nem köthetők közvetlenül az adott politikához. Ilyen szankcióra (más néven kondicionalitásra) lehet példa a hazai sajtóban is megjelent ötlet, miszerint ha a tagországok úgy döntenek, hogy valamelyikük nem tartja be a jogállamiság alapvető normáit, akkor uniós forrásokat vonjanak meg tőle.

Karl-Heinz Lambertz (jobbra)

Oettinger (nem nyíltan kimondva ugyan, de) utalt rá, hogy várhatóan a kétsebességes Európa változata fog befutni, és az egyes programokban nem feltétlenül muszáj minden tagállamnak egyformán részt vennie. További érdekesség, hogy szerinte a jelenlegi GNI 1%-a helyett, a BEREXIT utáni EU27-nek 1,2%-ot kellene befizetnie.

Megemlítette tovább azt a tanulmányt, amely szerint a nettó befizetőknek is megéri a Kohéziós Politika fenntartása, hiszen a kevésbé fejlett tagállamoktól közvetlenül, a projektek megvalósításán, illetve közvetetten, az emelkedő jövedelmek miatt növekvő importon keresztül a kohéziós kifizetések 60-70%-ának megfelelő összeg áramlik vissza a fejlettebb tagállamokba.

A célok tekintetében a fókuszálást emelte ki, és elmondta, hogy a tervek szerint a kohéziós források mintegy 20%-át 2020 után a széndioxid kibocsátásának csökkentésére kellene fordítani.

Végül mindketten megerősítették, hogy a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásának továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzésének kell maradnia.